Felejtsd el a pszichológust!
Korábban készítettem már egy kis rövid írást arról, hogy miért is lehet hasznos egy szakembert, pszichológust felkeresni egy esetleges krízis vagy egyéb, támogatást igénylő élethelyzet esetén, „Mire is jó a pszichológus?” címmel.
Az ezt követő sorok egy, a közelmúltban tapasztalt eset hatására éppen ennek az ellenkezőjét hivatottak bemutatni egy példán keresztül, azaz azt, hogy mire nem jó a pszichológus.
Korábban készítettem már egy kis rövid írást arról, hogy miért is lehet hasznos egy szakembert, pszichológust felkeresni egy esetleges krízis vagy egyéb, támogatást igénylő élethelyzet esetén, „Mire is jó a pszichológus?” címmel.
Az ezt követő sorok egy, a közelmúltban tapasztalt eset hatására éppen ennek az ellenkezőjét hivatottak bemutatni egy példán keresztül, azaz azt, hogy mire nem jó a pszichológus.
Tegyük fel, hogy egy olyan illető, aki elmondása alapján párkapcsolati krízisben áll éppen, felkeresi a pszichológust azzal, hogy mondja meg, mit tegyen a jelenlegi párjával, lépjen-e ki a kapcsolatból vagy ne? Mondja meg, szimplán csak „hülyére lett-e véve” vagy van értelme tovább benne maradni ebben a kapcsolatban? Továbbá elemezze ki a párja viselkedését is…és mindezt 10 percben. Abban a 10 percben, amit a korábban már említett illető egy telefonhívásban szeretne megejteni.
Végül, hosszadalmas egyeztetés után főszereplőink, a pszichológus és a hozzá forduló egyén abban marad, hogy az illetőnk nem szeretne pszichológusi segítséget igénybe venni, legalábbis a „hagyományos értelemben” nem, csupán 10 percben szeretné átbeszélni az őt foglalkoztató problémákat, majd megoldást kapni rájuk.
Ilyen elvárások és feltételezések mellett azt hiszem, felesleges szakembert felkeresni, a pszichológus nem erre való. Mondanom sem kell, mennyire egy lehetetlen helyzet…Az önmagunkon való munka sokszor nem könnyű, sőt olykor kimerítően nehéz, és van, hogy szinte lehetetlennek tűnik, hogy jobbak, naprakészebbek legyünk olyan dolgokban, amikben esetleg szeretnénk azok lenni. Ebben az érzékelhető nehézségben nagyban közrejátszik az, hogy mi hozzuk meg a saját döntéseinket, mi vagyunk magunkért a felelősek és nem tesszük át ezt a terhet másra. Igen, ez olykor ijesztő tud lenni. Egyrészt ennek megtanulásában, fejlesztésében rejlik a pszichológussal folytatott közös munka kulcsa, másrészt abban, hogy csak azon dolgozunk, amin tudunk, tehát magunkon. Olyan személyen nem tudunk, aki nincs is jelen a beszélgetésen, nem ismerjük pontosan az ő érzéseit, gondolatait.
Azt gondolom, hogy egy nagyon-nagyon jó dolog, hogyha valaki eljut addig a felismerésig, hogy szakemberre van szüksége, viszont a pszichológus is csak egy ember, a még máig is fellelhető tévhitekkel ellentétben nem holmi kuruzsló, mágus, csodatevő, de még csak varázsló sem, aki kimondja a varázsszót vagy az utasítást, amit, hogyha megteszel, örök boldogság vár rád. Nem. Támaszt nyújt, meghallgat, aktívan figyel, kérdez, segít a megfelelő irány megtalálásában, de a neheze arra vár, aki hozzá fordul.